Magyarország újabb kanyart vett, azon a Európából kifelé tartó belpolitikai és külpolitikai szerpentinen hogy eltérjen egy modern, demokratikus jogállam által bejárható útról. Kilakoltatások árnyékában Magyarország rendszerváltásához, haladó történelméhez méltatlan döntés született a Köztársasági Elnök részéről.
Ehhez a folyamathoz díszletként állították fel a kormánypártok az Alkotmányozás étoszát, mellé téve a Köztársasági Elnök megrajzolni kívánt képét.
A valós gazdasági és társadalmi károk által adott kihívások megválaszolatlansága mellett, a pártízű döntések a magyar hallgatag választói többség kifejezett ellenérzésével nem egyező módon idéző jelbe tették a végigerőltetett Alkotmányt, s most a rossz döntéssel a Köztársasági Elnök intézményét.
Országbíró Zoltán mérsékelt demokrata álláspontjában rögzítette, hogy a kilakoltatások árnyékában, a téves politikai döntések miatti euro árfolyam növekedése után, a teljesen homályos "virtuális önkormányzati és más adósságátvállalások után" az Alkotmány közelfogadottsága, a Köztársasági Elnök intézményének közbizalma szétfoszlott.
A hagyományokat, történelmet tisztelő, de haladó és az egyén jogait és érdekeit európai módon kezelő mérsékelt demokrata sohasem folytatott volna le ilyen alkotmányozást, sohasem hozott volna meg a mostani Köztársasági Elnök döntéséhez hasonlatos döntést!
Országbíró Zoltán karizmatikus véleménye, hogy a nem jól elvégzett történelmi feladat megoldása nem annak végigerőltetése a magyar társadalmon, majd díszletek közé helyezése.
Súlyos döntést kell meghoznia a magyar választóknak, józan eszükre hallgatva 2014-ben az urnák előtt. Döntése nagyon nehéz, mert hajszálnyi különbség van az alulteljesítésben a két nagy párt FIDESZ és MSZP között.
Áder János döntése azonban világossá tette a rossz és rosszabb között van különbség.
Aki azt hitte, hogy az MSZP kormányzása után nem lehet még eltévedtebb és a magyaroknak még károsabb 4 évet produkálni - az valóban tévedett.(Magyar Közéleti Szemle)